5. rész

Ádám!

Ha egyszer erőt veszek magamon akkor elolvashatod ezt a levelet. Te voltál életem szerelme,már elsőtől kedveltelek. Bevallom minden percben abban reménykedtem,hogy majd oda jössz és elhívsz valahova. Bevallom amikor először megcsókoltál,tesi órán a gyomromban lepkék éledtek újra,és egy álmom teljesült. Boldog voltam,de amilyen hamar jött,olyan hamar is ment. Megcsaltál és én ezt nem tudom neked többé megbocsájtani (már ha bocsánatomért esedezel),a szívemet összetörted,többé nem tudom,hogy tudlak e szeretni...És ezt mind neked köszönhetem. Köszönöm.

Csók: Zita

- Meli te tudtál erről? - mondta Ádám.  

-  TUDTÁL ERRŐL? - most már üvöltötte.

- Igen,tudtam igen! - üvöltötte vissza.

- És miért nem mondtad el? Miért amikor te meg tudtad hogy én mit érzek?!- mondta Ádám.

-Ne velem veszekedj,te cseszted el! Tegnap boldogok voltatok 10 percig mert aztán más szájában kerested a kontak lencséd és mással feküdtél egy ágyban,az az tuti hogy az én hibám. - mondta Meli idegesen.

- Ne,ne mondj ilyet inkább fogd be.... ahj! – miután ezeket a szavakat kimondta elviharzott és megkereste Zitát,de hiába,csak Meli tudta hol van.

-Hát ömm... - kezdte Bence.

- Inkább ne mondj semmit! - mondta Meli.

- De...- kezdte Bence.

- Mondom hagyjál ! –mondta Meli.Bence nagy levegőt vett és mégis megszólalt a tiltás ellenére.

- Na jó,akkor is végig hallgatsz engem!! Utána békén hagylak,csak hallgass végig.

-Na jó!- mondta Meli.

-Két perced van,hallgatlak. – jelentette ki.

-Na szóval. Én nem akartalak megcsalni téged,én szeretlek! - Majd megcsókolta Melit

Meli visszacsókolt,de észhez tért és ellökte magától.

- Ezt benézted- mondta bunkón Meli.

Majd Zita után szaladt teljesen a másik irányba és össze ütközött Ádámmal aki őrülten kereste Zitát de sehol se találta,majd rá üvöltőt Melire.

- Hol van? Mond meg hol van!- Üvöltötte Ádám. Melinek már elege lett az ordibálásból ezért megmondta neki.